- Hogyan értékeli a rendezvényt?- Azt hiszem a leghelyesebb, ha a kérdésre adott válaszomban azokat az elismeréseket említem meg, amelyeket mind külföldről, mind itthonról küldtek a Magyar Karate Szakszövetség részére.
A legtöbb külföldi szövetség, az itt jelenlévő elnökök közül (németek, franciák, oroszok, horvátok), úgy minősítették a versenyt, hogy ez volt a legjobb Európa Bajnokság.
Magyar részről pedig azt tudom elmondani, hogy egy korábban soha nem tapasztalt összefogás alakult ki a verseny megrendezése érdekében. A védnökök, támogatók és valamennyi rendezésben közreműködő személy mindent elkövetett annak érdekében, hogy egy nagyszerű esemény kerüljön lebonyolításra.
Minden szervező érezte, hogy a magyar eredményeken túlmenően az Európa Bajnokság hozzájárul a karate nemzetközi megítéléséhez és ahhoz is, hogy a jövő hét végén Szentpéterváron megrendezésre kerülő Nemzetközi Olimpiai Bizottság igazgatósági ülésén a karaténak esélye legyen, hogy bekerüljön azon 3 sportág közé, amelyet kiválasztanak.
Ezen sportágak figyelembe vételével kerül a döntésre sor szeptemberben a Buenos Aires-i NOB kongresszuson, hogy melyik sportág kerülhet be 2020.évben a nyári olimpiai játékok programjába.
Biztos vagyok benne, hogy mi Budapesten mindent megtettük, amivel segíteni lehet ezt a döntést.
- Volt-e már Magyarországon hasonló nagyságú verseny?- Magyarországon korábban nagyon sok világverseny megrendezésére került sor, különböző karate irányzatok vonatkozásában.
Rendeztünk több alkalommal Világkupát, illetve volt korábban klubcsapatok világbajnoksága is Budapesten, de rangját illetően ez a legnagyobb karate esemény, amit Magyarország valaha rendezett. Ehhez még azt is hozzá kell tennem, hogy 45 országból 701 nevezés figyelembe vételével került az EB lebonyolításra, ez kb. 20 %-al nagyobb létszámot jelentett a korábbi Európa Bajnokságokhoz képest.
- Mit emelne ki az eredmények közül?- A legfontosabb számomra, hogy végre kialakult Magyarországon egy olyan felnőtt válogatott, amelynek bármely tagja képes az adott körülmények között éremszerzésre.
A legtöbb ország az európai kontinensen - közöttük nagy országok is - sok esetben csak 1 érem megszerzésére képesek, ami azt jelenti, hogy van 1-2 jó versenyzőjük.
Magyarország 5 érmet szerzett. A 10 egyéni kategóriából sikerült 4 érmet elhoznunk, de volt 5. helyezésünk is, illetve a legtöbb versenyző az első 8 közé verekedte be magát.
A csapat versenyszámoknál a női kumitében is bronz érmet szereztünk, amely nagyon nagy érték, márcsak azért is, mert több olyan versenyző is szerepelt a csapatban, akik az egyéni versenyszámokban nem jutottak szerephez. (Az Európa Bajnokságon minden ország 1 súlycsoportban csupán 1 versenyzőt indíthat).
Ha az eredmények közül ki szeretnék emelni valamit, az elsősorban S. Kovács Ádám (aki korábban Világjátékokon aranyérmet nyert) bronzérme, aki Budapesten ezzel az éremmel fejezte be fantasztikus pályafutását és a bronzmeccsen szinte technikai K.O.-val verte ellenfelét.
Korábban említettem a női csapat kumitében megszerzett bronzérmünket, ami szintén csodálatos siker, hiszen a karate nagyhatalmak nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a csapatküzdelmekben sikeresek legyenek.
De további érmes egyéni versenyzőink is Metzger Szandra, Bartha Nikola és Tóth Beatrix is kiválóan küzdöttek.
- Hallottuk, hogy a sportdiplomácia is támogatta az Európa Bajnokságot. Miben nyilvánult ez meg?- Hazai részről a verseny fővédnökségét Schmitt Pál volt Köztársasági elnök úr még köztársasági elnökként vállalta el. Ő egyébként a NOB tagja is.
Védnökünk volt Dr. Simicskó István Sportért Felelős Államtitkár Úr, Borkai Zsolt Úr a MOB elnöke és Tarlós István Úr, Budapest Főpolgármestere is.
Nemzetközi részről pedig a karate európai- és világszövetség vezetői mellett a NOB más tagjai, a Nemzetközi JUDO Világszövetség elnöke Marius Vizer Úr, illetve a Finn Olimpiai Bizottság elnöke Risto Nieminen Úr is jelen volt.
A rendezvény ideje alatt több olyan tárgyalásra is sor került, amely a karate olimpiai programba kerülését volt hivatott elősegíteni.
A sportvezetők nagyon méltatták a budapesti sikeres Európa Bajnokságot, illetve azt a filmet, amelyet a Hősök terén rendezett flash mob-ról készítettünk.
Ezzel a filmmel Magyarország is csatlakozott a karate Világszövetség „The K. is on the way” programjához bizonyítva, hogy a karate kész az olimpiai programba kerülésre.
- Ön mióta áll kapcsolatban a karatéval? Mióta van a Magyar Karate Szakszövetség élén?- Én 1979-ben ismerkedtem meg Mathilde de Jesus Pittyvel Miskolcon, aki a shito-ryu karatét honosította meg Magyarországon.
Azóta aktívan részt veszek a magyar karate életében. Először természetesen versenyzőként, majd edzőként és bíróként is tevékenykedtem. Utána kezdtem el a versenyszervezéssel foglalkozni. 1992-től alelnöki tisztséget töltöttem be.
1996-ban hoztuk létre a jelenleg is működő Magyar Karate Szakszövetséget. Az akkori sporttörvény tette lehetővé a kiemelt státuszban lévő tevékenységünket. Ekkor még Popper György elnöksége alatt alelnöki tisztet töltöttem be, majd 1999-től vagyok a Magyar Karate Szakszövetség elnöke.
MCOnet-KT
