Mikor kezdtél el birkózni, vagy a birkózással foglalkozni?
Tíz éves voltam, amikor elkezdtem birkózni, ez akkor teljesen ideális kornak számított. Persze eleinte inkább csak a játékról szólt az edzés, amibe belecsempésztek némi birkózást is. Az akkori gyerekek úgy 13-14 éves korukban kezdték el úgy igazából odavágni egymást a szőnyegre.
Változott azóta valami a birkózás elsajátításának kialakításában?
Igen. Mint minden sportágban, így itt is a sport jóval versenyzés és eredmény centrikusabb lett, mint annak idején. A gyerekek már 6-7 éves korukban szőnyegre állnak és hamarabb elkezdenek versenyezni.
Ez most jó, vagy inkább rossz pálya?
Egyszerűen errefelé halad a világ és a versenysport. Rossz abból a szempontból, hogy régebben jóval stresszmentesebb volt a sportágat tanulni, nyugodtabban, játékosabban lehetett a gyerekekkel megszerettetni a birkózást, ma sokkal erősebbek, viszont képzetlenebbek a srácok, duzzadnak az izmoktól és mire 13 évesek lesznek egy rakás Magyar Bajnokságot nyernek.
Mikor kezdenek el "szakosodni" a palánták? Mármint, hogy kötöttfogású vagy inkább szabadfogású lesz-e a gyerekből?
Eleinte a gyerekek mindkettőt gyakorolják. Én ugyebár kötöttfogású voltam és edzőként ehhez értek jobban, de a srácok 14-15 éves korukig tanulják mindkét fogásnemet, ezután kezdenek el általában szakosodni.
Milyen tulajdonságok kellenek az egyikhez és melyek a másikhoz?
A kötöttfogású birkózáshoz nevéből adódóan kötöttebb, statikusabb izomzat szükségeltetik. Ott a birkózónak erősebbnek kell lennie, viszont bizonyos értelemben véve kevesebb a variációs lehetősége. A szabadfogásúaknál lazább izomzat, jó helyzetfelismerés és gyorsabb reakciókészség szükségeltetik, hiszen ott az egész embert tetőtől-talpig figyelnie kell az adott versenyzőnek.
Vannak most olyan fiatal versenyzők a klubban, akikre érdemes odafigyelni?
Természetesen vannak. A 96 kg-ban Varga Ádám, Fodor Tamás vagy Szabó Misi nagyon tehetségesek. Ők, ha így dolgoznak tovább a jövőben szép sikereket érhetnek el és remélem Szabó Laca is csatlakozik hozzájuk.
Hazánkban évtizedek óta inkább a kötöttfogásúak az igazán eredményesek. Van ennek különösebb oka?
Egyszerűen a kötöttfogásnak nálunk sokkal nagyobb hagyományai vannak, mint a szabadfogásnak, és meglepő, de úgy tűnik az utóbbi időben inkább a kötöttfogásra alkalmasabb emberekből lesznek jó képességű versenyzőink. Ez természetesen változhat. Vannak időszakok, amikor tehetségesebb generáció nevelődik és van időszak, amikor kevésbé tehetséges, most így van ez a fogásnemeknél is. Mostanában inkább a kötöttfogásban vagyunk sikeresek.
Azért szerencsére a szabadfogásban is vannak reménysugaraink, hiszen Hatos Gábor úgy néz ki bronzérmes lehet az olimpián.
Igen, Gábor nagyon szépen, stabilan versenyzett, megérdemelné a bronzot. Ő például egy nagyon erős, fantasztikus kondícióval bíró versenyző, aki a szabadfogásban is szép sikereket ért el.
Ha már itt tartunk, jól sikerült magyar szempontból az Olimpia. Birkózásban kifejezetten jók voltunk, hiszen ha Hatos is megkapja a bronzérmet, akkor egy ezüst és két bronz a mérlegünk, ami szép teljesítmény.
Igen, nagyon sikeres volt magyar szempontból London és külön öröm számomra, hogy birkózásban ilyen szépen teljesítettünk.
Szerinted minek köszönhető ez a jó teljesítmény?
Talán végre elindult valami a sportfejlesztésben, ami eddig nem igazán volt meg. Ha csak a birkózást vesszük alapul, akkor végre rájöttek, hogy nagyon fontos dolog az utánpótlás teremtés. Fontos, hogy bizony be kell menni az iskolába és meg kell ismertetni a birkózást a gyerekkel, ha azt akarjuk, hogy ezt a sportágat válasszák. Annak idején nem volt ennyiféle sportág, vagy például nem volt számítógép...így mi minden időnket a szőnyegen töltöttük, és boldogok voltunk ettől. Ezen kívül úgy tűnik, kezdenek rájönni, hogy nemcsak a versenyzőt de az edzőket is motiválni kell, hogy minél többen tudjanak igazán minőségi munkát végezni a klubokban.
Mit hozhat a jövő?
Remélem ezen az úton maradunk és akkor a magyar birkózók még sok szép sikeret érhetnek el a különböző világversenyeken.
Te még aktívan gyakorlod a sportágat, birkózol még?
Háát (mosoly)... Mondjuk úgy, hogy ma már csak módjával birkózom, vigyázok magamra (újabb mosoly). Időm legnagyobb részében a tanítással vagyok elfoglalva. De azt hiszem jól van ez így.
Mi a véleményed a brazil Jiu-Jitsu-ról? Egyáltalán mennyire ismered ezt a sportágat?
Bevallom őszintén keveset tudok erről a sportágról, de belenéztem már az edzésükbe és nagyon tetszik. Tetszik, hogy itt még látványosan él a tisztelet, ami szerintem nagyon fontos a sportokban, de főleg a küzdősportoknál. Látszik, hogy itt a srácok fegyelmezettek, meghajolnak a mesternek, vagy ha bejönnek a terembe, ezt mindenképpen átültetném a birkózásba is.
Ezek szerint nem bántad meg, hogy beengedted a Jitsukot a Vasasba?
Egyáltalán nem, sőt! kifejezetten örülök neki. Nagyon fontosnak tartom a nyitottságot a küzdősportokban. Szerintem sokat tanulhatunk egymástól, minden tekintettben, így tényleg kifejezetten örülök, hogy Sztraka Misi és csapata a mi klubunkban tréningezik.
K.T.
 |
 |
