Profight: Harcművészeti felszerelések széles választéka!
- Jómagam sokadjára vagyok itt, Thaiföld egyik közkedvelt szigetén, ahol nem kell hanyagolni kedvenc sportunk, a muaythai gyakorlását. Sőt! Bár a lehetőségek minden évben változnak, de azért van néhány állandó, és jól bevált Gym, úgy mint a híres Superpro Samui, ami egy holland–thai kapcsolat eredménye, a Lamai-i WMC Camp, ami Stephen Fox érdekeltségébe tartozik, illetve a kisebbek, Yun edzőtermén át az old school számba menő Pinyo-ig. Mindenki találhat kedvének és mentalitásának megfelelő termet, ha pénztárcája engedi, akkor edzhet ott, ahol a sztárok, Manhoef, Anderson Silva, Kraus, de nem fog csalódni akkor sem, ha nem a külsőségek számítanak.
- Egy edzés általában 3-500 bath, ami két-négyezer forint, a kétheti jegy 4-6000 bath, a havi jegyek 7-10 000 bath körül mozognak, ami hazai viszonylatot nézve eléggé borsos ár. Ha azonban azt vesszük, hogy a bevételek nagyrészt függenek a nyaralók számától, és valódi thaiokkal edzhetünk a sport őshazájában, akkor érdemes rászánni a pénzt. Jól nézzünk körül azonban, és legyünk kíváncsiak, mert tulajdonképpen ezért az árért bizony egy „turista „ csomagot kapunk, ami abból áll, hogy üttetnek, rúgatnak, jó esetben klincselhetünk is- gyakorlatilag kicsavarnak az edzés végére, ám erőnléten kívül elég kevés tudást kapunk a pénzünkért. Kérdezzünk hát bátran, és ha kell, vegyünk pár magánedzést a kedvenc oktatónktól, akivel átvehetjük a minket érdeklő technikát. Általában minden teamben van egy két normális edző, aki alkalmas erre.
- Az idén kis csapatunkkal rövid mérlegelés után az újonnan megnyílt Yod Yut Gymbe vettünk jegyet, amit röviden igyekszem bemutatni. Fő indokként merült fel, hogy a terem új, és mint olyan tiszta, a felszerelés is új, és az edzői gárda még lelkes, nem fagyott bele a rutinba, a fiatal, ám kiöregedett versenyzők szívesebben osztják meg tudásukat.
- A terem jól megy, hat-hét edző van bent folyamatosan, ami kiemelkedő, és a sparring, meg a klincs tekintetében szuper, hogy beleállnak a bunyóba. Persze játszanak velünk, mint macska az egérrel, de azért lehet fejlődni.
- Az edzés kétórás, mint általában mindenhol, öt kilométer futás az etap a versenyzőknek, kettő a hobbistáknak, vagy lehet ugrálókötelezni tizenöt percet. Ezt követi pár perc nyújtás, és gimnasztika, majd az árnyékboksz, ami el is viszi az első fél órát. Ezek után négymenetes etapok jönnek, zsákolás, pao és sparring, ahol egy menet kb. négy perc. Ezzel eltelik egy újabb óra, és ezek után jöhet az erősítés, ami százasával tartalmazza az eltartó, lendített térd, köríves rúgás szetteket, illetve a hasizom gyakorlatokat. Akinek ehhez nincs kedve, az klincselhet a thaiokkal, ottlétünk alatt három fighter is meccsre készült, úgyhogy egy húszperces mozgás velük bármennyi erősítést felülír. No, itt nincs kegyelem, a versenyző beleáll bármekkora ellenfélbe, és mindent megtesz, hogy felborítsa, ezt a többiek hangos kiáltozása kíséri, de azért nagyon vigyáznak, a térdeket nem húzzák be teljes erővel, ám így is csattog rendesen a borda! Gond inkább a lelkes külföldi tanoncokkal van, az ifjak nem igazán bírnak az erejükkel, kapkodnak, bizonyítási vágyuk okozhat sérülést. Őket nem árt kerülni, mert bizony megkeseríti a kifizetett edzéseket egy-egy repedt borda vagy sajgó térd. Megoldás lehet néhány tisztelete parancsoló pofon, akkor általában kerülni fognak, de nem ez a jellemző, edzés végén mindenki boldog, lehet mesélni, barátkozni.
- A délutáni edzés is a már leírt warm up-al kezdődik, ám a bemelegítés után beöltözés és sparring, ami lehet nyolc menet is, és ha figyelembe vesszük a menetek hosszát, hát bizony nem laza kocogás. Sparringról hívnak le paozni, szintén négy menet, az utolsó csak kéz, kis pontütő kesztyűbe, pörgetnek rendesen. A paozásról csak annyit, hogy nem úgy csinálják, mint nálunk, hanem rövid kombinációkat üttetnek, azt nagy erővel, és alig mozognak közben. A kombináció után mozognak el, gyakoroltatják azt, hogy légy nyugodt, figyeld az ellenfeled, és a megfelelő pillanatban maximális erővel csapj le. Mint a kobra – ahogy az itteniek mondják.
- Paozás után, ha bírod még, lehet zsákolni, klincselni, vagy a már leírt erősítő szetteket vetik be az erőnléted ellen.
- Egy héten hat napot edzenek, szombaton is, úgyhogy tíz, tizenkét edzéssel lehet számolni hetente, ami azért kemény.
- Mindent összevetve a YOD YUT jó választás, nem túl drága, tiszta, új edzőterem, szerintem megéri a pénzét.
Végezetül néhány jó tanács a Thaiföldre látogató tanulóknak:
- Ez itt a sportunk őshazája. Ha tiszteled a helyet, ahol vagy, a hely is tisztel téged, és örömmel, tudással gazdagodva térhetsz haza.
- Ez más klíma, a páratartalom eső idején majdnem 100 százalék, amiben edzeni embert próbáló dolog. A thaiok itt születtek, náluk két hét alatt jobbnak lenni nagyon nehéz, szinte lehetetlen, ezt fogadd el. Légy mértékletes önmagadhoz, fokozatosan építsd fel az erőnléted, ne keseredj el, ha az első edzéseken rosszul leszel, vagy nem bírod. Ülj le és igyál! Vigyél magaddal vizet minden edzésre, sajna nem garantálható, hogy tisztított vízzel találkozol minden teremben. Ha igen, akkor is közös a pohár, ne kockáztass, ne legyél vagány. Egy enyhe hasmenés is két-három nap, így bukod az edzést!
- Minden boltban lehet venni elektrolit port, használd, mert úgy fogsz izzadni, mint még soha, és pótolni kell az elveszett ásványi anyagokat!
- Soha ne dolgozz dühösen, vagy indulattal, mert egy sérülés tönkreteheti az edzéseidet. Jómagam húzódtam már meg a paon, amikor viccből az edző kivette magát az ütés elől, mondván, elhajolt az ellenfél. Amikor kihűltem, még a tüsszentés is kín volt – nem volt kedvem nevetni!
- A masszázs olcsó, és jó, két-három naponta szánj rá időt, pénzt, megéri!
- Ha barátságos vagy az edzőkkel, ők is azok lesznek veled, ám a vicceik néha furcsák, ne légy mérges emiatt!
- Mindig elmondják, a sparring nem arról szól, hogy legyalázd az edzőtársaidat. Ne feledd, minden teremben van egy nálad jobb, és az thai… Szóval igyekezz tiszta maradni fejben, és a tanultakat alkalmazni, vagy csak figyelni, mit tesz az edződ, és akkor élmény a sparring, szinte védőcucc sem kell hozzá. Keménykedni, durvulni a meccsen kell (ha jó vagy, akad rá lehetőség), amiket itt Samuin két stadionban is rendeznek, a Chaweng Stadium, és a Petchbuncha a két helyszín – de ezekről egy másik alkalommal írok.
Mindenkinek kívánom, ha ide látogat, akkor élje meg ugyanazt a teljességet, amit mi, és sikerrel zárja a vakációt minden értelemben!
Skrobár Róbert
 |
 |
